Hétfő

A végső naplemente meséje

A férfi néhány hónappal az apja halála előtt született. Árvaházban nevelkedett és életében elsőször akkor volt a lábán új csizma, amikor 1942 - ben besorozták a hadseregbe. Az ejtőernyősöket választotta, a plakátjuk miatt - csábította a veszély és az azzal járó többletjövedelem.

A kiképzés kemény volt, asztmája lévén állandó ellensége, de ő céltudatos volt és kitartó. 1944. június 6 - án ott volt a normandiai partraszállásnál és részt vett a Sainte - Mére - Église felszabadításában - ez volt az első francia kisváros, amelyet a szövetségesek felszabadítottak a náci megszállás alól. Ugyanazon év szeptemberében egységét Hollandiába vetették be a Market Garden hadműveletben és a kegyetlen időjárás és a kíméletlen hóviharok ellenére az 1944 decemberében lezajlott ardenneki offenzívát is túlélte.

Hősiességéért Gavin tábornok Bronz Csillaggal tüntette ki és megkapta a tölgyfalevéllel díszített Bíbor Szív érdemérmet is.

Egy este az Ardennekben, egy különleges elsöprő erejű bombatámadás során a lövészárokban feküdt és meghozta élete legfontosabb döntését. Megfogadta, hogy ha élve kikerül innen, hátralevő életét annak szenteli, amit szeret. Az volt az álma, hogy színész legyen és hogy a világot jelentő deszkákra léphessen.

Éjszakáról éjszakára a színházról szőtt álmai terelték el a gondolatait a csatatéren látott holttestektől, sokszor azoknak a bajtársainak a holttestéről, akik pár pillanattal korábban az életét mentették meg.

Évekkel később rég lebontásra ítélt épületek poros lépcsőin mászott felfelé, nemcsak azért, hogy ő maga előadjon, hanem azért is, hogy színésztársait is támogassa. Akik azt állítják, a színészek megbízhatatlanok, sosem találkoztak vele. Sokaknak felajánlotta a barátságát, akikről úgy érezte, hogy szükségük lehet rá és az emléke tovább él azok szívében, akik ismerték és szerették őt.

A  történelem háborús hősként jegyzi fel a nevét. Fentről nézte a Nagy Istennővel együtt, amint eltemették a testét. Egyetlen gyermeke állt a sír mellett, akire az emlékeit hagyta - a hagyatékot, amelyre büszke lehet. Életében sokszor mondogatta, amikor a háború került szóba: "Az igazi hősök sosem tértek vissza."

A Nagy Istennő mosolyogva fogadta őt a mennyben:

- Nem, barátom - mondta neki. - Mindannyian hősök voltatok: ti is, akik hazatértetek, és ők is, akik nem.

A férfi elmosolyodott, amikor annyi régi bajtársát látta viszont. A Nagy Szellemek Tanácsa fejet hajtott.

Az első benyomások: A hősiesség elképzelését a valódi hősök sohasem tudják igazán magukévá tenni. Ők az erőfeszítésekre és az áldozatokra emlékeznek. Számodra mi jelenti a küzdelmet, és rád miről fog emlékezni a világ?

Fogalmazd meg a szándékaidat erre a hétre: Életed hátralevő része még előtted áll - milyen érzelmi kockázatot vagy hajlandó vállalni ezért, hogy megvalósíthasd a vágyaidat? Milyen lenne az életed, ha attól félnél, hogy a dolgok véget érnek?

Ezen a héten vállalj kockázatot és határozd el, hogy befejezel mindent, amiről úgy érzed, halogatod.