Hétfő

Topáz meséje

Hatalmas Topáz így szólt:

- Nem sokan beszélnek erről a helyről, hiszen nem látható. Mégis, itt rejlik az igazság és itt lehetséges az egyetértés. Kíváncsiak vagytok rá, mi lehet ez a hely?

Várt, a tömeg azonban nem szólt.

- Az elmétek. A ti döntéseteken múlik, hogy boldogok lesztek - e. Így leltek békére.

- De... - kezdte egy idősebb férfi, Topáz azonban felemelte a kezét.

- Abban a pillanatban, hogy azt mondod, "de", már nem vagy a pillanatban. Csak a most létezik.

Topáz ruhája csillogott a délutáni napfényben, amint  a szikláján állt. A tömeg egyre nőtt.

- Nincsenek válaszaim, amelyeket ne tudnátok már legbelül.

Topáz kétségbeesetten sóhajtott az egyre terebélyesedő tömeg láttán. Sokszor vette útját a hegy felé, hogy az Égi Szolga tanácsát kérje, ezeket az elvonulásait azonban sokszor félbeszakították. Valaki meglátta Topázt, amint elindult a hegyen és a hír futótűzként terjedt. A falusi kunyhók között és a patak mentén körbejárt a suttogás: " Topáz a hegytető felé tart. "

Topáz most a falusiak előtt állt és azokhoz szólt, akik a megvilágosodást keresték.

- Mivel a belső békét keresitek, az nem jelenti azt, hogy mindig boldogok lesztek.

- mi van, ha a boldogság a cél? - kérdezte egy magas idegen.

- Az nem lehet a cél - felelte Topáz.

- Ugyan miért nem? - vágott vissza az idegen.

- Amiért a szomorúság sem lehet cél - folytatta Topáz. - A boldogság egy érzés. Az élethez hozzátartoznak a kihívások, és néha bizony nehéz - olyan, akár egy hatalmas kirakós játék. Az egyetlen igazi cél csak az lehet, hogy békében légy önmagaddal, ami lényegében azt jelenti, hogy hasznára vagy másoknak. Ez a megvilágosodás. Most pedig mennem kell.

 - Várj! - kiáltotta egy kisfiú. - tudni akarom, hogyan tudom megtalálni a megvilágosodást.

- Valójában nemes cél - bólintott Topáz, miközben felállt. - Akkor éred el a megvilágosodást, ha tudod, hogy senki mást nem tudsz megváltoztatni, csak saját magadat, ha azt teszed, ami örömet szerez neked, hogy ezt az örömet aztán továbbadhasd, és ha sosem térsz le a béke ösvényéről.

Topáz búcsút intett a falusiaknak és ismét a hegycsúcs felé fordult.

- Hol van ez az ösvény? - futott utána a kisfiú. - Ha a megvilágosodás az elmémben van, hogyan jutok el oda?

- A félelmeiden keresztül - válaszolta Topáz, azzal elnyelte a köd.

Az első benyomások: A megvilágosodás számodra mit jelent? Képes vagy itt és most meghozni a döntést, hogy boldog leszel, ha tudod, hogy a boldogság sohasem a cél, hanem a belső béke? Tudd, hogy az út, amelyet keresed, az, amelyiken haladsz.

Fogalmazd meg a szándékaidat erre a hétre! Gondolataid talán a boldogságot keresik, a lelked azonban a belső békét. Ha figyelembe veszed, hogy mindig azokra a kérdésekre kapsz választ, amelyeket felteszel, akkor a kapott válaszok talán másképp hangoznak, mint vártad.

Ezen a héten tartsd kordában az érzelmeidet, és ne feledd, volt idő, amikor neked volt szükséged a bölcsességre és az élet nagylelkűen megadta neked.

Határozd el, hogy most te leszel az a személy, aki cserébe átadja a tudást valakinek, akinek szüksége van rá. Ez vezet el pontosan oda, ahol lenned kell!